Ош "Вук Караџић"

Oš "Vuk Karadžić"

"Vuk Karadžić" Általános iskola

Home
Up

 

                                                       BajmokBajmok címere

    

 

 

              

 

 

Koordináták: é. sz. 45° 58′ 2″, k. h. 19° 25′ 14″

Bajmok (horvátul Bajmak, németül Nagelsdorf, latinul Baymok) falu Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.

 

Fekvése

Magyarország határától 9 km-re délre, Szabadkától 23 km-re dél-nyugatra, Zombortól 33 km, Topolyától 29 km, Újvidéktől 101 km távolságban.

 

Lakossága

Lakossága 2002-ben 8586. A magyarok, bunyevácok, horvátok és németek többsége hagyományosan katolikus, a szerbek és montenegróiak többnyire ortodox vallásúak.

 

Története

Lakott település már az első században. A kálvária domb közelében jelentős számú szarmata és avar sírhelyet találtak már az 1. századból, illetve a 4. századból.

1462-ben már falunak említik. Nagyfénnyel és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot.

Az török veszedelem elmossa a vidék magyar lakosságát, helyükre főleg szerbek húzódnak fel a Balkánról. 1744-ben, a főleg katonáskodással foglalkozó szerbek nagy része elhagyja a vidéket.

1785-ben 130 magyar és 88 bunyevác család települ Bajmokra, majd őket követik a németek több hullámban.

A magyarok főleg Szabadkáról, a Pest megyei Törtelből, a Nagykátai járásban lévő Kókáról, a Kiskőrösi járásban lévő Kecelről, valamint Karcagról és Kalocsa környékéről érkeztek.

A német lakosság betelepülésének pontos idejét nem tudjuk. Az 1791-es adókönyvek Bajmokra vonatkozó részei már tartalmaznak német hangzású neveket. A nevek alapján arra lehet következtetni, hogy a bajmoki németek a környező falvakból – Bácsalmás, Baja, Csátalja, Csonoplya, Hódság, Apatin, Őrszállás – települtek át a faluba.

1900-ban Bajmok lakossága összesen 8217.

A trianoni békeszerződésig Bajmok Bács-bodrog vármegyéhez tartozott. Az 1931-es népszámlálás szerint 11326 lakosa volt.

A II. világháború végéig Bajmok lakosságának mintegy egyharmada német volt. 1944-ben a falu német lakosságát kollektív bünösség vádja alatt kitelepítették, helyükre pedig szerbeket költöztettek főleg a Horvátországi Lika-ból. A Délvidéki vérengzéseknek 78 magyar és 2 német nemzetiségű személy esett áldozatul.

Bajmok nemzetiségi arányai újabban a 1990-es évek balkáni háborúi során változtak jelentősen, ismét a szerbek javára. Szerb menekültek érkeztek Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, és Koszovóból is.